Újdonságok

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2 : újabb irodalmi szerelmeskönyv

Bő másfél évvel ezelőtt, 2012 elején tett közzé először Nyáry Krisztián olyan bejegyzést a Facebookon, amelyben egy neves hazai alkotó magánéletéről írt. Az elsőt még számos ilyesfajta írás követte, amelyeket alig pár hónap múlva már több ezren olvastak rendszeresen és lelkesen. Az elgondolás olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy tavaly könyv formában is kiadásra kerültek irodalmi etűdjei, idén pedig megjelent a folytatás is, negyven újabb magával ragadó szerelmi történettel. Népszerűségének titka - tán nem is titok: soraival életet lehel a sokszor szoborszerűen távolinak tűnő ikonikus alakokba, megtöltve őket szívvel-lélekkel, esendőséggel, tehát emberséggel. Ennek égisze alatt mostani kötetében nem csak párokról ír, hanem mindazokról, akik szerepet játszottak egy-egy író, költő vagy művész magánéletében, legyen szó akár feleségről, szeretőről, plátói szerelemről. Így tartozhat össze Szabó Lőrinc Mikes Klárával és Korzáti Erzsébettel, Kozmutza Flóra Illyéssel és József Attilával, Bánffy Miklós Szilvássy Karolával és Várady Arankával, Rejtő Jenő két Magdával és egy Rózsával, Kisfaludy Sándor és Kormos István megannyi imádott (és meghódított) hölggyel, vagy épp Kölcsey Ferenc Szemere Pállal, akit - minden valószínűség szerint - csak szűziesen csodált. A könyvészetileg is gyönyörű, rengeteg fotóval és reprodukcióval illusztrált kiadvány a legszélesebb körben ajánlható.

Phillips, Charles (1962-): Lovagok: a lovagi kultúra aranykora

Csatában a középkori lovag körülbelül annyit ért, mint manapság egy modern tank. Az érett középkor harcászatát meghatározó lovagok azonban nemcsak "harci gépezetek" voltak, hanem a kor társadalmi rendjének egyik alappillérei is. A kötet a feudális Európában élő lovagok szerepkörének minden részletére kitérő ismertetője. A rövid bevezető után olvashatjuk a lovagkor kronológiáját, a poitiers-i csatától (732) II. Henrik francia király haláláig (1559). A szerző ezután tér rá a lovagi világ részletesebb, általános jellegű bemutatására. Külön ír a lovagság kialakulásáról, a lovaggá válás útjáról, a lovag otthoni életéről, társadalmi státusáról, a szigorú kiképzésről, a lovaglás művészetéről, a harctéri eseményekről, a lovagi tornákról, s a keresztes hadjáratokról is. A következő nagy rész a lovagok aranykorát mutatja be, megemlítve korábbi történelmi párhuzamokat is. A korszak legünnepeltebb lovagjainak szentelt fejezetekben megismerhetjük Rolandot, Oroszlánszívű Richárdot, a Fekete Herceget, El Cidet, Bouillon Gottfriedet, Barbarossa Frigyest és William Wallace-t csakúgy, mint Arthur király legendás lovagjainak körét, akik a még mai is virágzó irodalmi hagyományt elindították.

Aforizmák és maximák: évezredek gondolatkincséből

Az aforizmagyűjtemény összeállítója, Miklós István évezredek gondolatkincséből gyűjtötte csokorba kötetének anyagát. A 133 híres embertől származó, 587 aforizma, illetve maxima 24 tematikus csoportba rendezve követi egymást a könyvben (Az erkölcsi jóról és rosszról; Bölcsesség, balgaság; Bátorság, óvatosság; Tevékenység, munka, kötelesség, szórakozás; Egészség, betegség; Egyén és társadalom; Öregség; Könyvekről, olvasásról stb). A témák kapcsán megszólalnak olyan kiváló etikai gondolkodók, moralisták, mint Kung Fu-ce, Lao-ce, Platon, Arisztotelész, Seneca, Spinoza, Kant, Schopenhauer, Erich Fromm stb. A kötet összeállítójának érdeme, hogy elsősorban a tartalmi érték és nem a szerző hírneve szerint válogatta együvé a -magvas- gondolatokat. Az idézetek után található számok a visszakereshetőséget segítik. A széles körben ajánlható kötetet az aforizmák szerzőinek névsora, és bibliográfia egészíti ki.

Lunde, Paul (1943-): Titkos kódok: szimbólumok, titkos nyelvek, rejtjelek

Az emberi kultúra egy egészen speciális interdiszciplináris, multikulturális, ősidőktől kezdve létező és számtalan variációban burjánzó sajátossága az információkódolás, azaz a rejtjelezés alkalmazása. Ennek történetével, típusaival foglalkozik ismeretterjesztő kötetében a szerző, rengeteg érdekes példával illusztrálva elméleti mondanivalóját, egy-egy oldalpáron mutatva be a kultúrtörténet legismertebb, legérdekesebb rejtjeleit, kódolási módszereit. Az első részben a legrégebbi kódfajták (Bushcraft-jelek, barlangrajzok, ékírás, hieroglifák stb.) kerülnek ismertetésre. A kötet további részében tematikus elv szerint négy fejezetbe rendezve szerepelnek a leírások: a különféle szekták és titkos társaságok által használt jelrendszerek után következnek a titkosírások, a távközlésben alkalmazott rejtjelek (morze, szemaforjelzések, távíró stb.), valamint a külön kategóriát képező háborús kódok. A sok színes reprodukcióval, fotóval, rajzzal illusztrált munkát szómagyarázat és mutató zárja.

Györfi András: Atlantisz és a kézirat titka: rejtélyes fizika

Ahogy korábbi könyvében (Kalandos fizika; 201110052) úgy mostani kötetében is hasonló módszert alkalmaz a szerző: egy kalandos - sőt, inkább fantasztikus - történetbe ágyazva mesél a modern fizika filozófiával határos olyan témaköreiről, mint a többdimenziós Univerzum elmélete, vagy a téridő fogalma. A helyszín ezúttal a legendás hajdanvolt sziget, Atlantisz: itt volt fogoly hosszú éveken keresztül az a - képzelet alkotta - föníciai kalóz, akinek a följegyzései képezik a "tudományos kalandregény" gerincét. A narrátor mintegy ezerötszáz éve került az atlantisziak kezére, akik magukkal hurcolták szigetükre. A régi kéziratát böngészve a sztori jelenkori tudós-szereplői szeme előtt nemcsak az ő története elevenedik meg, de a tudomány megannyi izgalmas titka is... A kötet az ismeretterjesztés alternatív útjaira nyitott, a témában legalább alapfokon tájékozott olvasók figyelmére számíthat.

Dupré, Ben: Filozófia: 50 fogalom, amit ismerni kell

A filozófiatudomány - laikusok számára kevéssé ismert és evidens - gyakorlati életben felhasználható oldalát mutatja be a szerző a jelen kötetben: ötven olyan filozófiai fogalmat emel ki és magyaráz el közérthetően, amelyek közvetlenül köthetőek mindennapi problémáinkhoz, gondolatainkhoz. Olvasmányos és követhető, példákkal és tudománytörténeti érdekességekkel kiegészített fejtegetései kilenc tematikus fejezetben kaptak helyet. Ezek keretei közt olyan kérdéskörök kerülnek terítékre, mint a megismerés folyamata, a test és tudat viszonya, az etika szerepe, az állati jogok érvényesítése, a logika és jelentés összefüggései, a tudomány, esztétika és vallás mibenléte és célja, valamint a politika, jog és társadalom fogalma. A mutatóval és fogalomtárral záruló kötet a felnőtt olvasók mellett ajánlható érdeklődő kamaszoknak, illetve középiskolai filozófiatanároknak oktatási segédkönyvként.

Austen, Jane (1775-1817): Büszkeség és balítélet: (Vörös pöttyös könyvek)

Jane Austen huszonegy éves korában fogott hozzá a Büszkeség és balítélethez. 1797-ben egy kiadó visszautasította, végül átdolgozott formában, 1813-ban jelent meg, jelentős sikerrel (olyan korabeli kritikusok dicsérték lelkesen, mint Coleridge, Southey, Macaulay, sőt maga Walter Scott). A regény szűk társadalmi körben mozog, de pompásan jellemzett alakok széles skáláját vonultatja fel. A jómódú Mr. Bennetnek falusi földbirtoka, buta és fecsegő felesége, valamint öt lánya van. Jane, a legidősebb szép és kedves, belé is szeret Mr. Bingley, a szomszéd birtok bérlője. De barátja, Mr. Darcy, aki gőgös, kellemetlen alak, nemcsak hogy kemény vitákba keveredik Elizabeth-tel, Jane briliáns eszű és éles nyelvű húgával, de barátját is lebeszéli a hozzá nem illő házasságról. Eliza rosszul ítéli meg Darcyt, s amikor az váratlanul megkéri a kezét, fejére olvassa a gőgösségét és kikosarazza. A regény végére mindkét főszereplő leküzdi hibáját: egyik a büszkeségét, másik az előítéleteket, s boldogan egymáséi lesznek, mire természetesen a másik pár boldogságának sincs többé akadálya. A klasszikus regényt feszes szerkesztése, szellemes dialógusai, pompás pszichológiája és írónőjének csillogó okossága teszik ma is élvezetes olvasmánnyá.

Leiner Laura (1985-): Bábel

A Szent Johanna gimi sorozat szerzője, Leiner Laura ezúttal egy "képzelt popfesztiválra" kalauzolja ifjú olvasóit. Mi is lehetne nagyobb dicséret új regényéről, mint a borítón olvasható vélemény Gerendai Károlytól, a Sziget fesztivál alapítójától: "Nagyon örülök, hogy Laurának sikerült megjeleníteni és tökéletesen visszaadni a fesztiválok hangulatát, és kifejezetten tetszik a humora". A tinédzserek körében népszerű és sikeres írónő a Pápa mellett megrendezett II. Bábel fesztiválra, a nyár legnagyobb bulijára viszi főszereplőjét, Zsófit, aki többek között találkozni akar Anthony Kiedisszel, a Red Hot Chili Peppers alapító frontemberével. Az egy hetes program záróakkordja lesz majd az amerikai rockzenekar koncertje, addig azonban sok minden történik a bábeli (szív)zűrzavarban a tizenhét éves tinivel és barátaival, Napsival (Napsugár), Abdullal, Hipóval (Márton) és Szaszával (Szabolcs). Az SzJG sorozatával több mint húszezer Facebook barátot produkáló bestseller szerző hasonló érdeklődésre számíthat, hiszen a célcsoport korosztály nyelvezetével megírt művet "aki volt már hasonló fesztiválon, azért fogja szeretni, aki nem nem volt, azért".

Castor, H. M. (1970-): VIII. Henrik : (History könyvek)

A Tudor-kori történelem - természetesen nem véletlenül - rendkívül népszerűnek számít az utóbbi évek történelmi regényei között. A téma iránt érdeklődők több regényt olvashattak már I. Erzsébet fiatal és idősebb koráról (például David Starkey: I. (Angliai) Erzsébet című művét; 200125222), vagy éppen VII. Henrik dédunokájaként a csak néhány napra trónra kerülő, tragikus sorsú Lady Jane-ről (201001326). Az egyik megkerülhetetlen uralkodó, Erzsébet apja, VIII. Henrik alakja is megjelent már, igaz idősebb korában Antonia Fraser: VIII. Henrik hat felesége (199707159) című, mára már klasszikus regényében. Harriet M. Castor most a leendő uralkodó gyermek- és fiatalkorát mutatja be, a romlatlan, tehetséges Henrik herceg történetét, a korszakkal foglalkozó történész révén természetesen a tényekre támaszkodva, ám olvasmányos módon. A mű központi gondolata, hogy miért - és hogyan - változik egy nyitott, ám karizmatikus tinédzser, a jóképű és tehetséges, bár kissé kicsapongó életvitelű harcos később kegyetlen zsarnokká. Úgy érzi, ő a kiválasztott, aki Istentől kapott felhatalmazása alapján nagyhatalommá teheti Angliát, ám kiválasztottságát nem rá szabta a sors. Nem képes megbirkózni annak terhével, őt is legyőzi a hatalomvágy, az önimádat, a kapzsiság és családja véres múltjának démonai... A kort és az ismert uralkodó eddig kevésbé ismert arcát is érzékletesen bemutató, izgalmas regény elsősorban fiataloknak ajánlható. A meglehetősen bonyolult családi háttérben való eligazodást a kötet elején található családfa segíti.

Valachi Anna (1948-): "A nő számomra rejtély": József Attila asszonyai

Valachi Anna már több kötetben is foglalkozott József Attila magánéletével, így legutóbb az "Amit szívedbe rejtesz..." címűben. Legújabb, regényszerű munkája a költőóriás nőkkel való kapcsolatát vizsgálja, akiknek jelentős része a költő múzsája is volt természetesen. Mint az előszóból is kiderül: gyermekkorában kizárólag nők vették körül, és ez akaratlanul is rányomta bélyegét életére. Mindig egyfajta anyapótlékot keresett, a gyermekkorában rögzült önérvényesítési mintákat követve, sírással, esengéssel, hízelkedéssel, játékos hivalkodással, rivalizálással harcolva ki magának az elismerést. Férfitársai így gyakran megmosolyogták, nem vették férfi-számba, noha költői tehetségét mindenki elismerte, szerelmi életét pedig mindig megnehezítette, hogy a kiszemelt lányokhoz, asszonyokhoz mindig tartozott legalább egy férfi is. Elsőként a "családi asszonyokat" ismerhetjük meg: a "kezdet és végzet asszonyát", József Áronnét, akit egészen korán veszített el, nővéreit: Jolánt és Etelkát, majd az első vágyakról, hódításokról, leginkább Saitos Valériáról olvashatunk. Megjelennek a pótanyai oltalmazók: Balogh Vilma, Gyenes Gitta és Hunvári Bella, fiatalkori szerelmek, Lesznai Annától Hatvany Irénen át Vágó Mártáig, a felnőttkori anyahelyettesek (Szántó Judit, Gyömrői Edit), valamint a mások asszonyai (Németh Andorné, Fejtő Ferencné, Sólyom Janka, Kozmutza Flóra és Eisler Klára), akik gyakran töltöttek be gondoskodó szerepet életében.

Taylor, Andrew (1952-): Nagy birodalmak tündöklése és bukása

A birodalmak lehetnek hosszú, több évszázados fennállásúak is, ám olyanok is, melyek elsősorban egy hadvezér hódításaihoz köthetőek, s végül tiszavirág életűnek bizonyulnak. Huszonöt birodalom történetét meséli el röviden, egyenként négy-tíz oldal terjedelemben, megalakulásuktól virágkorukon keresztül bukásukig a brit újságíró kötete. Az ókorból olvashatunk az Akkád Birodalomról, az asszírok vagy a perzsák birodalmáról, az athéni államról, Nagy Sándor hódításairól, a római és a kínai birodalomról is. A középkorból megelevenedik a Bizánci Birodalom, a Német-római Császárság, az Omajjád Kalifáfus vagy éppen a mongol birodalom. A későbbi történelmi időszakokból szó esik az oszmán török szultánátusról, az inka és az azték birodalomról, a spanyol és portugál kereskedő-birodalmakról, a Brit Birodalomról, Napóleon hódításairól, Hitler Harmadik Birodalmáról vagy éppen a Szovjetunióról. Az utolsó fejezet arról szól, hogy vajon lehet-e birodalomnak tekintetni az Egyesült Államokat. A szövegeket gyakran kronológia és uralkodólista egészíti ki.

Híres történetek a barátságról: (A világirodalom klasszikusai)

Az ember társas lény, szívesen osztja meg gondolatait és érzéseit barátaival. S az ember igényli a barátokat, akikkel szívesen tölti együtt az idejét. Amíg jól megy az ember sora, általában sok a barátja, de ha "beborul fölötte az ég", csak néhányan, az igazi barátok tartanak ki mellette - mint ahogy a mondás tartja "barátot szerencse hoz, szükség próbál". A barátság különféle megnyilvánulásait ismerhetjük meg jelen novella-válogatásból, méghozzá olyan írók tollából, mint Leonyid Andrejev (A barát), Kate Chopin (Egy tisztességes asszony), Csehov (A kövér és a sovány), Déry Tibor (A portugál királylány), Illés Endre (Hamisjátékosok), Kaffka Margit (A jó barát), Krúdy Gyula (Dickens úr barátai), W. Somerset Maugham (Barát a bajban) vagy Edith Wharton (Kaland Velencében).

Brontë, Charlotte (1816-1855): Jane Eyre

Az eredetileg 1847-ben kiadott regény vadromantikus cselekménye, érzelmessége révén tüstént nagy sikert aratott. Címszereplője koldusszegény árvalány, akit előbb egy komisz nagynéni nevel, majd beadja a lowoodi árvaházba...