"Az Akadémia egyik legfontosabb küldetése a tudománybarát társadalom és közgondolkodás kialakítása, a hiteles tudományos eredmények kommunikálása, valamint a kiválóság tisztelete, a szorgalom, a motiváció, az önálló és kreatív gondolkodás megbecsültségének növelése. Mindezek együttesen hatnak a tudomány fejlődésére, az ország szellemi és gazdasági fellendülése révén pedig mindannyiunk jóllétére. Ezekre az értékekre alapozva indította el 2020-ban Freund Tamás frissen megválasztott elnökként a Középiskolai MTA Alumni Programot, melynek célja, hogy az Akadémia köztestületének tagjai – köztük a legtöbb magyar kutató – a legfogékonyabb generáció, a középiskolások körében népszerűsítsék a tudományos és kreatív gondolkodást."

Az MTA ALUMNI program előadásai az Eötvös József Gimnázium és Kollégiumban

2025. január 31. - Dr. Bajnok Dániel: "Az írás megmarad": a latin ABC rejtélyes kezdetei

Előadó: Dr. Bajnok Dániel docens
Munkahely: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Ókori, Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszék
Előadása témája: "Az írás megmarad": a latin ABC rejtélyes kezdetei
Az előadás ideje: 2025. 01. 31. 9:30-10:15

Az előadó részletesen bemutatta a latin ABC kialakulásának történetét.

Az előadás kiindulópontja a „C” betű kiejtésének és írásának fejlődése, átalakulása retrospektív módon, konkrét példákon keresztül. A betű-hang kapcsolatát a jelenkori állapot elemzésével kezdte, majd időben visszafelé haladva, a középkori, ókori görög, föníciai és etruszk alapbetűig és annak kiejtéséig vezette vissza.

A föníciai ábécéről megtudtuk, hogy csak mássalhangzókat jelöltek és balról jobbra haladtak az írással. Viasszal bevont fa- vagy elefántcsont táblákra, hegyes eszközzel vésték a betűket, melyeknek külön elnevezésük volt. Az etruszkok és a görögök is átvették a föníciai ábécét. Mivel az etruszk nyelv nem ismert bizonyos hangokat, ezért nem volt szükség például a „C” betűre, jelét pedig a „K” helyett kezdték alkalmazni, mivel leírása egyszerűbb volt. A görögöket, a monda szerint, Kadmosz, a föníciai király fia ismertette meg a betűírással. A valóság azonban az, hogy a föníciaiak a földközi-tengeri kereskedelem során kerültek az ógörögökkel kapcsolatba. Mivel az etruszkban nem volt zöngés zárhang, ezért a „C” a görög gamma átvételeként vált a zöngétlen k hanggá mind az etruszkban, mind a latinban. A „C”, „K”, „Q” betűk használata a latinban megegyezett az etruszk használattal, e, i előtt „C”-t, a előtt „K”-t, u, o előtt pedig „Q”-t írtak. A két ábécé betűinek formája és sorrendje csaknem azonos. Nagy különbség azonban, hogy a görög ábécé már magánhangzókat is tartalmazott. A rómaiak a föníciaiaktól és a görögöktől is vettek át betűket, melyek írása kezdetben szögletes volt, csak később, a papirusz megjelenésével vált kerekké.

Az előadás második részében régi szövegek segítségével mutatta be a latin ABC kialakulásának lépéseit, a hangok jelölésének változásával egybekötve. A „C”, a  „K”  és a „Q” betűk használatának módosulását állítva a középpontba.

Az előadás végén a „G” betű írásának kialakulásáról hallhattunk, mi szerint ez a betű szintén a „C” betű írására vezethető vissza, az első alkalmazója, Spurius Carvilius Ruga, egy függőleges vonalkával jelölte egyértelműen, hogy másik hangot kíván lejegyezni.

2025. január 31. - Dr. Bajnok Dániel: Antik mágia: hulla jó praktikák

Előadó: Dr. Bajnok Dániel docens
Munkahely: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Ókori, Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszék
Előadása témája: Antik mágia: hulla jó praktikák
Az előadás ideje: 2025. 01. 31. 10:30-11:15

Az előadás bemutatta az antik mágia módszereit, alkalmazásának területeit, valamint 20. századi tovább élését. A mágia segítségét akkor alkalmazzák, amikor már más segítségre nem számíthat a bajban lévő. Így volt ez évszázadokkal ezelőtt és így van ez ma is.

Az előadás első felében az átokmágiát ismerhettük meg. Ólomlapokra írt rosszkívánságokat, úgynevezett átoktáblákat mutatott be az előadó. Ezek közül kettő is a bírósággal függött össze. Az átokkérő az egyik ólomlapra írt szövegben vakságot, a másikban némaságot kért az átok szövegében.

Ezek után a szerelmi átkokról hallhattunk. Ez furcsa „átok”, hiszen a megfogalmazója és alkalmazója azt kívánja segítségével elérni, hogy szerelme csak vele kívánjon kapcsolatba kerülni. A bizarr folyamat során, egy női agyagfigurába szúrt szögekkel és a hozzá tartozó szöveggel köti meg a kiválasztott nőt. Mivel ezek a szövegek nagyon nyersek és szabadszájúak, az előadó csak részleteket osztott meg belőlük a hallgatósággal. Megtudtuk, hogy ezek a mágikus szövegeket és figurákat a halottak mellett, ókori sírokban találták meg. Az ólomlemezek mellett kis papirusztekercseken is találtak mágikus szövegeket.

Érdekességként elmesélte az előadó, hogy a mágiát az ókorban a cirkuszokban, vagyis a fogathajtó versenyeken fogadások alkalmával is használták, így igyekeztek nyerési esélyeiket növelni.

Az előadás második felében a gyógyító mágiáról hallottunk. A különböző betegségeket megszemélyesítve, egyes istenekkel folytatott párbeszéd imitálásával igyekeztek elűzni. Konkrét példának a migrénes fejfájást említette az előadó. A védő szövegek nemcsak papiruszdarabkákon, hanem kis medálokba vésve is megmaradtak.
Zárásként arra az érdekességre mutatott rá Bajnok Dániel, hogy ezek a hiedelmek a mai világban is jelen vannak. Erdélyi Zsuzsanna Hegyet hágék, lőtőt lépék című archaikus erdélyi imádsággyűjteményéből idézve bemutatta, hogy Szűz Mária és Jézus Krisztus alakja helyettesíti a keresztény hitvilágban az antik isteneket, de betegségeket elűző szerepük és szövegük rendkívül hasonló.

2025. január 31. - Dr. Géra Eleonóra: Budapest története 1686-1872 között

Előadó: dr. Géra Eleonóra habilitált egyetemi docens
Munkahely: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet és a Művelődéstörténeti Tanszék oktatója
Előadása témája: Budapest története 1686-1872 között és Nők a XIX. és XX. század fordulóján
Az előadás ideje: 2025. 01. 31. 9:30-10:15

A Középiskolai MTA Alumni Program keretében zajlott dr Géra Eleonóra habilitált egyetemi docens, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet és a Művelődéstörténeti Tanszék oktatója előadásai az Eötvös-napon: Budapest története 1686-1872 között.

Az első előadás bemutatta a török kiűzését követően napokig égő, lakosság nélkül maradt Buda újjászületését. A katonaság elsősorban erődvárost és a saját joghatóságát akarta biztosítani. Az Udvari Kamara polgári várost tervezett, és ennek megvalósításához fogott hozzá. Az irányított és a spontán betelepítés/betelepülés érdekes, nyelvi és kulturális szempontból igen vegyes közösséget hozott létre. A tabáni ortodox rácok, örmények, a katolikus rácok és a magyarok csoportjai állandó kapcsolatban álltak a gazdasági és politikai hatalmat gyakorló német polgársággal, a császári hivatalnokokkal és a nagy létszámú katonasággal. A Rákóczi-szabadságharc eseményei, a természeti környezet, az időjárás (a Duna árvizei, az extrém hideg, a nagy viharok) vagy az évtizedenként visszatérő pestis és a nagy tűzvészek ugyancsak meghatározták a város fejlődését. A XVIII. században aztán a Habsburg kormányzat és a dinasztia tudatosan fejlesztette a várost, fontos hivatalok, egyetem és növekvő lakosság költözött a régi-új fővárosba. A reformkorban Széchenyi István, Házmán Ferenc, Podmaniczky Frigyes és még sokan dolgoztak azon, hogy a sokszor egymással rivalizáló településekből 1873. január 1-jén megszülethessen a székesfőváros, Budapest.

2025. január 31. - Dr. Géra Eleonóra: Nők a XIX. és XX. század fordulóján

Előadó: dr. Géra Eleonóra habilitált egyetemi docens
Munkahely: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet és a Művelődéstörténeti Tanszék oktatója
Előadása témája: Budapest története 1686-1872 között és Nők a XIX. és XX. század fordulóján
Az előadás ideje: 2025. 01. 31. 10:30-11:15

A Középiskolai MTA Alumni Program keretében zajlott dr Géra Eleonóra habilitált egyetemi docens, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet és a Művelődéstörténeti Tanszék oktatója előadásai az Eötvös-napon: Nők a XIX. és XX. század fordulóján.

A második előadás nagy jelentőségű eseményekről számol be, melyek jellemezték és befolyásolták a száz évvel ezelőtt élő nők mindennapjait. Az első világháború hatalmas lökést adott a női emancipációs törekvéseknek. A nők tanulási lehetőségeinek bővülése, tömeges munkába állása, megjelenése és helytállása a férfiasnak tartott munkakörökben ugyanakkor hosszabb távon jelentős változásokat hoztak a családok életben. A nők szemszögéből mutatja be, mit gondoltak a háború kitöréséről vagy a honleányi kötelességekről, és hogyan próbáltak meg a körülmények ellenére ragaszkodni korábbi életformájukhoz. A családja megélhetéséért munkát vállaló vagy a társadalomért cselekvő nőre jelentős többletterheket rótt a háborús hiánygazdálkodás vagy a legalapvetőbb szükségleti cikkek beszerzése, emellett a háztartás üzemben tartása is rengeteg leleményességet kívánt.

2025. január 31. - Dr. Horváth Richárd: Hunyady Mátyás

Előadó: Dr. Horváth Richárd tudományos főmunkatárs
Munkahely: ELTE BTK Középkori osztály tudományos főmunkatársa
Előadása témája: Hunyadi Mátyás szerelmei és feleségei
Az előadás ideje: 2025. 01. 31. 9:30-10:15

Dr. Horváth Richárd az ELTE BTK Középkori osztály tudományos főmunkatársa első előadásában Hunyadi Mátyás szerelmeiről és feleségeiről mesélt a diákoknak.

1443. február 23-án, 582 évvel ezelőtt született Hunyadi Mátyás Kolozsvárott „a törökverő vitéz és a hős asszony gyermekeként”. A királlyá választáshoz a Hunyadi családhoz hű főurak és ellenlábasaik megegyezésére volt szükség, de kellett volna hozzá az 1440 óta Bécsben őrzött Szent Korona is, ami nélkül nem lehetett törvényes módon koronázni a középkori Magyarországon. A prágai fogságból csak úgy szabadulhatott, hogy feleségül vette Podjebrád György (1458–1471) cseh király leányát. Mátyás fiatal felesége, Podjebrád Katalin, aki mindössze tizenhárom éves volt, amikor hozzáment a nála hét évvel idősebb uralkodóhoz, 1464-ben meghalt, feltehetőleg gyermekágyi lázban, alig tizenöt évesen. Ezután bő évtizeden át nem volt királynéja az országnak. A király természetesen nem mellőzte a szebbik nem társaságát (gondoljunk csupán az 1470–1475 között az osztrák polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával fenntartott viszonyára), de feleséget a magyar diplomácia csak nehezen tudott szerezni számára. Ezért előzte meg nagy várakozás 1476 végén Aragóniai Beatrix Magyarországra érkezését, akitől az uralkodó – és a politikai elit is – a törvényes utódot várta. Amikorra véglegessé vált, hogy erre nincs mód, Mátyás utódjának törvénytelen fiát, Corvin Jánost jelölte ki. Kiirthatatlanul él a köztudatban az elmélet, miszerint Mátyás nem természetes halállal halt meg, ráadásul a halálba segítő kéz Beatrix királynéé volt. A mérgezett füge legendája szerint a már évek óta betegeskedő Mátyás a halála előtt közvetlenül fügét kért, de azt rossz ízűnek találta, és ez fel is bosszantotta. A szakértők állásfoglalása szerint Mátyás a rossz füge elfogyasztása után természetes halált halt, valószínűleg agyvérzést kapott.

2025. január 31. - Dr. Horváth Richárd: Hunyady Mátyás

Előadó: Dr. Horváth Richárd tudományos főmunkatárs
Munkahely: ELTE BTK Középkori osztály tudományos főmunkatársa
Előadása témája: A középkorkutató munkája
Az előadás ideje: 2025. 01. 31. 10:30-11:15

Dr. Horváth Richárd az ELTE BTK Középkori osztály tudományos főmunkatársának második előadása a középkorkutató munkájáról szólt.

A középkorász feladata igen sokrétű. Minden kornak a saját múlt képét és benne a középkor képét is ki kell alakítania, a korábbi véleményeket átértékelnie. A rendelkezésre álló adatokat különbözőképpen állítják össze, rendszerezik a történészek. Az a szép és izgalmas ebben, hogy ezenközben újabb és újabb rejtélyekre bukkannak, amelyeket igyekeznek saját módszereikkel megoldani. A kutatóknak közben valamilyen módon saját koruk társadalmának kérdéseire is választ kell találniuk. Meg kell vizsgálniuk, milyen választ tudnak adni a rendelkezésükre álló korábbi forrásokból. 1990 óta differenciáltabbá vált az Árpád-korról korábban kialakított kép. Korábban sematikus volt az egyes királyok szerepének, illetve az egyes korszakoknak a megközelítése. Nem gondoltak arra, hogy a fennmaradt, viszonylag kevés forrás alapján is részletesebb és finomabb ábrázolását lehet adni az egyes személyiségeknek, illetve a korszak egészének.