Az iskola alapításával járó anyagi terheket a földesúr, gróf Eszterházy Miklós vállalta. Az iskola vezetésére felkérte a piarista tanítórendet. A gimnázium alapításáról szóló szerződést 1765. január 1-vel állították ki, amelyet Mária Terézia királynő is jóváhagyott. A hat osztályú gimnáziumban a tanítás 1765. november 13-án kezdődött. A gimnáziumhoz előkészítő osztályt is szerveztek, a hatodik osztály után pedig a tanítást egyéves filozófiai kurzussal egészítették ki. Az előkészítő osztályban a tanulókat két csoportra osztották: kezdőkre és haladókra. Egy-egy tanár ekkor nagy létszámú csoporttal foglalkozott. Révai Miklósnak, a kiváló nyelvésztanárnak 95 tanítványa volt.

Az eddigi tanítási rendszert alapjában forgatta fel II. József. Megszüntette a bölcsészeti tanfolyamot. Elrendelte, hogy 1784. november l-től csak azt lehet felvenni, aki németül ír és olvas. Bevezették a rendszeres tandíj fizetését.

Az 1805-1806. tanévben iskolánk tanára volt Helmeczy Mihály nyelvújító. Nagy hatást gyakorolt az iskola ifjúságára az 1848-as forradalom és szabadságharc. Az 1848. március 15-i események híre hamar eljut Tatára, amelyet nagy lelkesedéssel fogadnak és dobpergéssel üdvözlik az eseményeket. A szabadságharc idején több alkalommal gyűjtést rendeznek a hadbavonultak részére. A nemzetőrök között is ott találjuk iskolánk több neves diákját.

A szabadságharc leverése után az abszolutista rendszer a maga érdekeinek megfelelően átalakította az oktatás rendszerét is. Alacsonyabb színvonalra süllyesztették iskolánkat azáltal, hogy a hatosztályú gimnáziumot négyosztályúvá alakították át.

l892-ben napirendre került a kisgimnázium korszerűsítésének a kérdése. Az eddigi épületeket átalakították, rajz- és tornateremmel bővítették, a szertárakat a kor kívánalmainak megfelelően felszerelték.

Iskolánk történetében jelentős fejezet a századforduló. A nagygimnázium megnyitását 1910-ben engedélyezték. 1914-ben már nyolcadik osztály is működik és ebben az évben iskolánkban először tesznek érettségi vizsgát a tanulók. A nyolcosztályos gimnázium számára szükséges volt egy új épület megépítése. Az iskola jelenlegi épületét 1911-ben kezdték építeni és 1912-ben már megkezdődött benne a tanítás. Az első világháború alatt közvetlenül az iskolapadokból viszik ki a frontra a megfelelő korú diákokat. Akit behívnak katonának, az megkapta az illető osztályról szóló bizonyítványát. A világháború befejezése után jelentkező forradalmi mozgalmak sem maradnak hatás nélkül iskolánkra. Amikor a városban megalakul a helyi munkástanács, annak egyik tagja a diákok között is megalakítja az ifjúmunkások szakszervezetét.

1919. május 23-án államosítják az iskolát. Az 1920-as évek végétől fellendül az iskola sport és kulturális tevékenysége. 1929-től a tanítási év végén rendszeresen megrendezik az iskolai sportünnepélyeket. A Révai Miklósról elnevezett iskolai önképzőkör színvonalas előadásokat rendez. Az iskola dísztermében gyakoriak a hangversenyek.

A második világháború sok akadályt gördít az iskola normális működése elé. A szénhiány miatt többször rendeltek el szénszünetet. 1944-ben, a háborús események következtében a tanítást nem lehetett megkezdeni. Az iskola épülete aránylag épen került ki a háború pusztításaiból. Az épületet iskolai célra csak 1946. szeptember 1-től lehetett használni.

Az iskola történetének jelentős állomása 1948, ekkor államosították történetében immár másodszor. Az államosított iskola falai között készülnek fel sportolóink a londoni olimpiára. Az 1956-os forradalom idején az iskolai munka teljesen megbénult. Ahogy a városban konszolidálódik a politikai élet, úgy bontakozik ki az iskolában az oktató-nevelő munka. 1959-ben kísérletképpen bevezették iskolánkban az 5 + 1-es oktatást, amely 1962-től vált általánossá. A tanulók a gyakorlati foglalkozáson az iskola tanműhelyében, később ipari és mezőgazdasági üzemekben dolgoznak. 1963-tól 1969-ig az iskolában mezőgazdasági szakközépiskola is működött. Az 1960-as években kialakultak a szakosított tantervű osztályok.

1966. május 7-én, 8-án nagyszabású ünnepség színhelye az iskola, ekkor ünnepeltük az iskola fennállásának 200. évfordulóját. 1972-től az iskola korszerűsítésében, a fakultatív oktatás kísérleti munkájában jelentős részt vállalt tantestületünk. 1978-tól 1991-ig a Katonai Kollégium diákjai is itt készültek fel az érettségi vizsgára.

Az 1980-as évek elejétől a fakultatív oktatási forma és a szakosított tantervű osztályok eredményeit egyaránt felhasználó programokat valósít meg a gimnázium. 1989-től az elsők között oldotta meg az idegen nyelvek szabad választását, 1991-től az un. nulladik osztály indításával ötéves gimnáziumi képzés is folyik. 1992-től érettségizett fiatalok egyéves szakiskolai képzését kezdtük meg. Egyik csoportban középfokú ügyintéző-titkári, a másikban idegenvezetői képesítést szerezhetnek. 1990-ben készült el a gimnázium új sportcsarnoka. Ebben rendezte meg az intézmény 1990 novemberében alapításának 225. évfordulóján a díszünnepséget. Tanulmányi és sporteredményeink országosan is elismertek. Az országos versenyek helyezettjeit, győzteseit példaképül állítjuk diákjaink elé.

2000. november 11-én ünnepeltük a tatai gimnázium alapításának 235. évfordulóját.

Keller György

2890 Tata
Tanoda tér 5.
   Tel: 34/587-560
   Fax: 34/487-844
eotvos@eotvos-tata.sulinet.hu